By Tyúk a városban on 2016. Már. 30. in Egyéb | 0 comments

Itt a tavasz, ennek egyik biztos jele, hogy naponta kapom a kedves, lelkes, érdeklődő leveleket, üzeneteket, megkereséseket. Kedves, lelkes, érdeklődő városlakók írnak nekünk, hogy megszületett az érdeklődés, érlelődik az elhatározás, csak túl sok a bizonytalanság. Arra gondoltam, összeszedem az elmúlt évek tapasztalatai nyomán a fő tudnivalókat, döntési pontokat a belevágjunk -e vagy ne vágjunk bele kérdés kapcsán. Először csak ideiglenesen, kipróbálásra szeretnétek belefogni a tyúktartásba vagy kellően elszántak vagytok, hogy néhány tyúkot állandóan tartsatok? Ez a kérdés azért fontos, mert ha tavasztól őszig terveztek csak tyúkot tartani, akkor az ól szigetelése nem lényeges kérdés. Ez nagyban befolyásolja az ól elkészítési költségét és idejét is. Az ideiglenes ól ősszel az ól akár szét is szedhető, el is takarítható, vagy akár helyben is maradhat és tavasszal újra be lehet népesíteni. Ha nem szempont a téli hőtartás, akkor bármiféle maradék anyagból össze lehet eszkábálni, szinte anyagköltség nélkül. A szezonalitás kapcsán fontos tudni, hogy télen jellemzően csak azok a tyúkok tojnak, amelyek abban az évben tavasszal keltek, tehát az ennél öregebbeket télen nem érdemes tojásért tartani. Mekkora és milyen a rendelkezésre álló hely? Olykor ki tudjátok/akarjátok engedni a tyúkokat az ól körüli kifutón kívülre is vagy a kifutó jelentené a tyúkok teljes életterét? A mérlegelendő szempontok: van kutyátok? Előfordul a környéken éjjelente nyest, menyét netán róka? Van olyan veteményes, akár virág, akár zöldség, amire nem szeretnétek ráengedni a tyúkokat? Ha kicsi a rendelkezésre álló terület, kétszintes megoldást szoktunk javasolni, azaz olyat, ahol az ól alá is be tudnak menni a tyúkok.                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Ezzel szemben ha rendszeresen ki fogjátok engedni őket nagyobb területre is, akkor jóval kisebb területet kell csak elkeríteni kifutó gyanánt. Mivel az ól költségénél sokszor nagyobb kiadást jelent egy minden irányból védett kifutó körbekerítése, így ez is nagyban befolyásolja a létesítési költségeket. A tyúkokra szánt hely mérete egyúttal befolyásolja a tyúkok számát és akár fajtáját is. Kicsi hely esetén kistestű fajtákat szoktunk javasolni (és akár segíteni beszerezni természetesen). Ugyanakkor 2 négyzetméterrel muszáj számolni tyúkonként, mint minimálisan szükséges élettér. Mivel városi környezetben eleve nem merül fel a termelési célú tyúktartás, tényleg csak olyan konstrukciókat szoktunk javasolni és telepíteni, amelyben a tyúkoknak kényelmes életterük és boldog életük lehet. Igazán finom tojást amúgy is csak boldog tyúkok tojnak, ez tudományos tény:) A tyúkudvar...

By Tyúk a városban on 2015. Júl. 29. in Egyéb | 0 comments

Amióta elkezdtünk saját tojást „termelni” a kertünkben, megbizonyosodtunk, hogy két tojás nagyon ritkán egyforma. Ha a tojások egyformák, az valahogy nem természetes. A természetben nagyon ritka, hogy két bármi (vagy bárki) egyforma legyen. Ha a tyúkok szabadon élnek, szabadon járnak és szabadon kapirgálnak, képtelenség, hogy teljesen egyforma legyen az étrendjük. Meg lehet figyelni, hogy vannak tyúkok, akik zöldet ennének zölddel, és igaziból nagyon kevés takarmányt igényelnek. Van olyan, amelyik gabonaimádó – mindegy, hogy magok, dara vagy kenyérmaradék, csak gabona legyen. És persze vannak a fehérjefanatikusok, akik röptében kapkodják el a legyeket, akik kockáztatják a csípést egy-egy darázsért, és akik képesek 20 percet ásni a komposztban egy pajorért. Ahogy eltérő arányban vannak jelen a táplálékukban az egyes tápanyagcsoportok, így a tojásuk beltartalma sem egyezik meg tökéletesen. Ez még “bonyolódik” azzal, hogy nagy a szórás a korukat illetően, illetve hogy sokfélék, más-más fajtájúak. A kezdetektől tudtam, hogy a minél színesebb, eklektikusabb tojáskosár a cél. Kisebbtől a nagyobbig, hosszúkástól a gömbölyűig, rikító fehér héjútól a hagyományos tojáshéjszínűn át a különleges türkizig és gesztenyebarnáig – minél többféle és minél kevésbé szabályos, annál jobb! Tojástermelés során a legérettebb, legnagyobb női ivarsejt, azaz tojássárgája elindul a tyúk petefészkéből a petevezetéken át. Útja során először a fehérje épül fel köré, ezt követően a membránhártya, amely a tojásban alkalomadtán fejlődő embriót hivatott óvni, majd a “gyártósor” vége felé épül a membránnal borított tojás köré a kalciumban gazdag, szilárd héj. Onnantól számítva, hogy a sárgája megkezdni az útját, egy tojás “legyártása” kb. 23-30 órába telik. Ez a szám nagyban függ a napos órák számától, de emellett a tyúk étrendjétől és korától is. Ahogy megtojta a tyúk a tojást, a folyamat újraindul. És mivel a “gyártósor” él, így időről időre akkor előfordulnak a furcsa esetek. Amikor épp csak hogy tyúk lesz a jércéből, azaz ivaréretté válik és megkezdi tojások tojását, még gyakran nem tökéletes a folyamatvezérlés. Nálunk rendszeresen előfordul, hogy az ifjú hölgyek első tojásaiba még nem kerül sárgája, csak apró, a normál tojás méretéhez viszonyítva kb. harmadnyi méretű “tündértojások” sikerednek. Ennek nálunk a gyerekek nagyon szoktak örülni. Részint mert a tündértojás nagyon jól hangzik, aztán mert cuki apró tojások, harmadrészt pedig, mert a főtt tojás sárgáját nem eszik meg, és így lehet tömör tojásfehérjét enni.      ...