By Tyúk a városban on 2016. Már. 16. in Egyéb | 0 comments

A 2015-ös kelésű csapatunk egyik része Marans tyúkokból áll. Korábban írtam már a fajtáról, és arról, hogy miért szerettem beléjük. Elsősorban természetesen a vadgesztenyeszín-héjú tojásaikért. Másodsorban azért, mert ritka vagány fajta hírében áll. Olvasgatva az eredetükről, történetükről kiderült, hogy kimondottan olyan keresztezés céljából jött létre a faj, hogy az eredmény egy igazán strapabíró, ugyanakkor szelíd fajta legyen. Ehhez a nyugat-francia kikötővárosból, Marans-ból származó, vadon élő, árkon-bokron, mocsáron átgázoló tyúkokat keresztezték a hajókon Indiából valamint Indonéziából áthozott harci baromfikkal. Nálunk azóta ez egyébként alaposan igazolódott: egyetlen másik fajtájú tyúkunk sem képes olyan leleményes eszköztárral megküzdeni a finom falatokért, a szabadon lófrálásért vagy akár a játékért. Franciák, na!:) És bár nem kistestű fajta, eközben egyáltalán nem agresszívek, remek, kedélyes tyúkocskák lettek. A keltetésre megszerzett tojásokon látszott, hogy nagyjából milyen színskálán fognak majd mozogni a kikelő egyedek által tojt tojások. Ahogyan várható volt, kora télen el is indult a jércék tojóciklusa. A Marans tojások színes héjával kapcsolatban van (legalább) két igazi érdekesség. Vannak más fajták is, amelyek színes héjú tojásokat tojnak, de jellemzően – az Araucana tyúkok türkiz héja esetében pl. – maga a tojáshéj pigmentált, tehát eleve az adott színnel “készül” a héj a tyúk testében. Ugyanez igaz a klasszikus drapp színű tojások héjára is. Mindezekkel szemben a Marans tyúkok kloákájának végén egy kompakt fóliázóüzem működik:) A tojásaik héja a tojócsatornán végighaladva még hagyományos színű, csak közvetlenül a tojás megtojását megelőzően kerül rá a mély bordó színt adó vékony hártya. A diszkréció látszatát is nélkülözve lesben állva vártam az egyik első Marans tojást, hogy testközelből tanulmányozhassam a módszertant. És valóban: a néhány másodperces tojásról még le lehet választani a hártyát, és alatta a héj jó néhány árnyalattal világosabb színű alappal bír. Elképzelhető az is, hogy ennek a plusz hártyás megoldásnak szerepe is volt – van, hiszen gyakorlati előnyökkel is bír. A hártya extra védelemül szolgál a tojásnak pl. töréssel, szennyeződéssel szemben. Feltörni is nehezebb, mint a többi fajta tojást, ami konyhai használatkor kevésbé érdekes, de a francia lápi vidéken tojva és költve könnyen elképzelhető, hogy az evolúció és szelekció extra biztosítékaként alakult ki. Az alábbi fotókon látható, hogy ahogy megkapartam a barna réteget, az levált a héjról, alatta láttatva a világosabb színt: A másik izgalmas dolog az árnyalat. Tiszta sor, hogy...

By Tyúk a városban on 2015. Júl. 29. in Egyéb | 0 comments

Amióta elkezdtünk saját tojást „termelni” a kertünkben, megbizonyosodtunk, hogy két tojás nagyon ritkán egyforma. Ha a tojások egyformák, az valahogy nem természetes. A természetben nagyon ritka, hogy két bármi (vagy bárki) egyforma legyen. Ha a tyúkok szabadon élnek, szabadon járnak és szabadon kapirgálnak, képtelenség, hogy teljesen egyforma legyen az étrendjük. Meg lehet figyelni, hogy vannak tyúkok, akik zöldet ennének zölddel, és igaziból nagyon kevés takarmányt igényelnek. Van olyan, amelyik gabonaimádó – mindegy, hogy magok, dara vagy kenyérmaradék, csak gabona legyen. És persze vannak a fehérjefanatikusok, akik röptében kapkodják el a legyeket, akik kockáztatják a csípést egy-egy darázsért, és akik képesek 20 percet ásni a komposztban egy pajorért. Ahogy eltérő arányban vannak jelen a táplálékukban az egyes tápanyagcsoportok, így a tojásuk beltartalma sem egyezik meg tökéletesen. Ez még “bonyolódik” azzal, hogy nagy a szórás a korukat illetően, illetve hogy sokfélék, más-más fajtájúak. A kezdetektől tudtam, hogy a minél színesebb, eklektikusabb tojáskosár a cél. Kisebbtől a nagyobbig, hosszúkástól a gömbölyűig, rikító fehér héjútól a hagyományos tojáshéjszínűn át a különleges türkizig és gesztenyebarnáig – minél többféle és minél kevésbé szabályos, annál jobb! Tojástermelés során a legérettebb, legnagyobb női ivarsejt, azaz tojássárgája elindul a tyúk petefészkéből a petevezetéken át. Útja során először a fehérje épül fel köré, ezt követően a membránhártya, amely a tojásban alkalomadtán fejlődő embriót hivatott óvni, majd a “gyártósor” vége felé épül a membránnal borított tojás köré a kalciumban gazdag, szilárd héj. Onnantól számítva, hogy a sárgája megkezdni az útját, egy tojás “legyártása” kb. 23-30 órába telik. Ez a szám nagyban függ a napos órák számától, de emellett a tyúk étrendjétől és korától is. Ahogy megtojta a tyúk a tojást, a folyamat újraindul. És mivel a “gyártósor” él, így időről időre akkor előfordulnak a furcsa esetek. Amikor épp csak hogy tyúk lesz a jércéből, azaz ivaréretté válik és megkezdi tojások tojását, még gyakran nem tökéletes a folyamatvezérlés. Nálunk rendszeresen előfordul, hogy az ifjú hölgyek első tojásaiba még nem kerül sárgája, csak apró, a normál tojás méretéhez viszonyítva kb. harmadnyi méretű “tündértojások” sikerednek. Ennek nálunk a gyerekek nagyon szoktak örülni. Részint mert a tündértojás nagyon jól hangzik, aztán mert cuki apró tojások, harmadrészt pedig, mert a főtt tojás sárgáját nem eszik meg, és így lehet tömör tojásfehérjét enni.      ...