Itt a tavasz, ennek egyik biztos jele, hogy naponta kapom a kedves, lelkes, érdeklődő leveleket, üzeneteket, megkereséseket. Kedves, lelkes, érdeklődő városlakók írnak nekünk, hogy megszületett az érdeklődés, érlelődik az elhatározás, csak túl sok a bizonytalanság. Arra gondoltam, összeszedem az elmúlt évek tapasztalatai nyomán a fő tudnivalókat, döntési pontokat a belevágjunk -e vagy ne vágjunk bele kérdés kapcsán.

1. Először csak ideiglenesen, kipróbálásra szeretnétek belefogni a tyúktartásba vagy kellően elszántak vagytok, hogy néhány tyúkot állandóan tartsatok? Ez a kérdés azért fontos, mert ha tavasztól őszig terveztek csak tyúkot tartani, akkor az ól szigetelése nem lényeges kérdés. Ez nagyban befolyásolja az ól elkészítési költségét és idejét is. Az ideiglenes ól ősszel az ól akár szét is szedhető, el is takarítható, vagy akár helyben is maradhat és tavasszal újra be lehet népesíteni. Ha nem szempont a téli hőtartás, akkor bármiféle maradék anyagból össze lehet eszkábálni, szinte anyagköltség nélkül. A szezonalitás kapcsán fontos tudni, hogy télen jellemzően csak azok a tyúkok tojnak, amelyek abban az évben tavasszal keltek, tehát az ennél öregebbeket télen nem érdemes tojásért tartani.
2. Mekkora és milyen a rendelkezésre álló hely? Olykor ki tudjátok/akarjátok engedni a tyúkokat az ól körüli kifutón kívülre is vagy a kifutó jelentené a tyúkok teljes életterét? A mérlegelendő szempontok: van kutyátok? Előfordul a környéken éjjelente nyest, menyét netán róka? Van olyan veteményes, akár virág, akár zöldség, amire nem szeretnétek ráengedni a tyúkokat? Ha kicsi a rendelkezésre álló terület, kétszintes megoldást szoktunk javasolni, azaz olyat, ahol az ól alá is be tudnak menni a tyúkok.                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Ezzel szemben ha rendszeresen ki fogjátok engedni őket nagyobb területre is, akkor jóval kisebb területet kell csak elkeríteni kifutó gyanánt. Mivel az ól költségénél sokszor nagyobb kiadást jelent egy minden irányból védett kifutó körbekerítése, így ez is nagyban befolyásolja a létesítési költségeket.
3. A tyúkokra szánt hely mérete egyúttal befolyásolja a tyúkok számát és akár fajtáját is. Kicsi hely esetén kistestű fajtákat szoktunk javasolni (és akár segíteni beszerezni természetesen). Ugyanakkor 2 négyzetméterrel muszáj számolni tyúkonként, mint minimálisan szükséges élettér. Mivel városi környezetben eleve nem merül fel a termelési célú tyúktartás, tényleg csak olyan konstrukciókat szoktunk javasolni és telepíteni, amelyben a tyúkoknak kényelmes életterük és boldog életük lehet. Igazán finom tojást amúgy is csak boldog tyúkok tojnak, ez tudományos tény:)
4. A tyúkudvar helyének fixálása előtt fontos egyeztetni a szomszédokkal: nem terveznek -e ők is épp oda valami csendes kiülős részt, aminél a tyúkok közelsége esetleg nem szerencsés.
5. Ha elutaztok van olyan szomszéd vagy barát, aki át tud járni etetni-itatni és beszedni a tojásokat? Vannak olyan adagolós etetők és itatók, amelyek 3-4 napra elegendő eleséget és vizet képesek tárolni, de kánikulában szükséges a gyakoribb vízcsere/utántöltés, különösen, ha nem árnyékos helyre kerül az ól és a kifutó.
6. Fajtaválasztás: vannak, akik a különleges tollazatú, tényleg pompás megjelenésű dísztyúkfajtákat részesítik előnyben, vannak, akik a minél nagyobb tojáshozamot ígérő típusokat, vannak, akiknél az a domináns szempont, hogy békés, kezes legyen az állat, van, aki a rideg körülmények között is ellenálló, hagyományos fajtákat keresi. Budapesten kívül jószerivel minden városban van szombati piac, hol napos csibéket, jércéket lehet vásárolni tenyésztőktől. És vannak a Facebook-csoportok (pl. ez a csoport), ahol az ország minden tájáról lehet venni, csereberélni, kérni, beszereztetni akár keltetni való ivaros tojást, akár kiscsibét, akár előnevelt csirkéket, netán tyúkokat.
7. Legyen -e kakas? Röviden: ne:) Hosszabban: attól függ. Ha nagy a telek, nincsenek közel a szomszédos házak hálószobaablakai, vagy a szomszédok határozottan támogatják a falusi romantika városba csempészését a hajnali fél négyes kakasszó formájában, valamint ha készen álltok etetni egy kakast, aminek gyakorlati haszna csak akkor lesz, ha a saját tyúkjaitokat szeretnétek szaporítani, na akkor igen.
8. Megéri? Meg, csak nem azonnal. Az elején, ha az ólkialakítási költségekből indulunk ki, az első évben nyilván drága fajlagos tojásárral kell számolni. A boltokban nem lehet 1-es kódú, azaz ténylegesen szabadtartásból származó tojást. Ilyen tojásokon eleve ritkán van pecsét, hiszen rendszerint háztáji körülmények között teremnek (max. 50 tojóbaromfi), azaz nem szükséges pecsételni őket. Ha abból indulunk ki, hogy a hibrid-alternatív tartásból származó 2-es kódú tojások darabára 50 Ft körül van, míg a biotojásé 90 Ft körül, akkor tételezzük fel, hogy a háztáji tojások piaci értéke 60 Ft körül mozog. Egy kiló (szójamentes) takarmány ára a gazdaboltokban 145 Ft körül van. Egy tyúk átlagosan kétnaponta tojik, és konyhai hulladék, egyebek mellett egy nap kb. 100 grammnyi takarmányt fogyaszt el, ennek az ára tehát 2×15=30 Ft. Erre rá jön még néhány forintnyi ivóvíz- és almozási költség, de látható, hogy a saját tojás bekerülési költsége még így is kedvezőbb, mint ha a jó minőségű tojást kereskedőtől vennénk. Ha biotakarmányozásban gondolkodunk, az arányok azonosak, hiszen a biotakarmány ára nagyjából duplája a konvencionálisénak, de ezzel együtt is olcsóbban tudjuk megtermelni a biotojást, mint amennyiért meg tudnánk venni. Ráadásul azt a frissességet, amit a helyben termelt tojás biztosít, természetesen semmilyen más forrás nem hozza. És akkor a hozadékos előnyöket, mint pl. a prémium minőségű komposzt, nem is számszerűsítettük.

Végezetül: szívesen segítünk bárkinek. Írjatok, kérdezzetek, akár óllal, akár tyúkkal, fajtákkal, beszerzéssel, akár tartási körülményekkel kapcsolatban. Éljen a tavasz meg a minden napra egy tojás!