By Tyúk a városban on 2016. Már. 30. in Egyéb |
Itt a tavasz, ennek egyik biztos jele, hogy naponta kapom a kedves, lelkes, érdeklődő leveleket, üzeneteket, megkereséseket. Kedves, lelkes, érdeklődő városlakók írnak nekünk, hogy megszületett az érdeklődés, érlelődik az elhatározás, csak túl sok a bizonytalanság. Arra gondoltam, összeszedem az elmúlt évek tapasztalatai nyomán a fő tudnivalókat, döntési pontokat a belevágjunk -e vagy ne vágjunk bele kérdés kapcsán. Először csak ideiglenesen, kipróbálásra szeretnétek belefogni a tyúktartásba vagy kellően elszántak vagytok, hogy néhány tyúkot állandóan tartsatok? Ez a kérdés azért fontos, mert ha tavasztól őszig terveztek csak tyúkot tartani, akkor az ól szigetelése nem lényeges kérdés. Ez nagyban befolyásolja az ól elkészítési költségét és idejét is. Az ideiglenes ól ősszel az ól akár szét is szedhető, el is takarítható, vagy akár helyben is maradhat és tavasszal újra be lehet népesíteni. Ha nem szempont a téli hőtartás, akkor bármiféle maradék anyagból össze lehet eszkábálni, szinte anyagköltség nélkül. A szezonalitás kapcsán fontos tudni, hogy télen jellemzően csak azok a tyúkok tojnak, amelyek abban az évben tavasszal keltek, tehát az ennél öregebbeket télen nem érdemes tojásért tartani. Mekkora és milyen a rendelkezésre álló hely? Olykor ki tudjátok/akarjátok engedni a tyúkokat az ól körüli kifutón kívülre is vagy a kifutó jelentené a tyúkok teljes életterét? A mérlegelendő szempontok: van kutyátok? Előfordul a környéken éjjelente nyest, menyét netán róka? Van olyan veteményes, akár virág, akár zöldség, amire nem szeretnétek ráengedni a tyúkokat? Ha kicsi a rendelkezésre álló terület, kétszintes megoldást szoktunk javasolni, azaz olyat, ahol az ól alá is be tudnak menni a tyúkok. Ezzel szemben ha rendszeresen ki fogjátok engedni őket nagyobb területre is, akkor jóval kisebb területet kell csak elkeríteni kifutó gyanánt. Mivel az ól költségénél sokszor nagyobb kiadást jelent egy minden irányból védett kifutó körbekerítése, így ez is nagyban befolyásolja a létesítési költségeket. A tyúkokra szánt hely mérete egyúttal befolyásolja a tyúkok számát és akár fajtáját is. Kicsi hely esetén kistestű fajtákat szoktunk javasolni (és akár segíteni beszerezni természetesen). Ugyanakkor 2 négyzetméterrel muszáj számolni tyúkonként, mint minimálisan szükséges élettér. Mivel városi környezetben eleve nem merül fel a termelési célú tyúktartás, tényleg csak olyan konstrukciókat szoktunk javasolni és telepíteni, amelyben a tyúkoknak kényelmes életterük és boldog életük lehet. Igazán finom tojást amúgy is csak boldog tyúkok tojnak, ez tudományos tény:) A tyúkudvar...
Tovább
By Tyúk a városban on 2016. Már. 16. in Egyéb |
A 2015-ös kelésű csapatunk egyik része Marans tyúkokból áll. Korábban írtam már a fajtáról, és arról, hogy miért szerettem beléjük. Elsősorban természetesen a vadgesztenyeszín-héjú tojásaikért. Másodsorban azért, mert ritka vagány fajta hírében áll. Olvasgatva az eredetükről, történetükről kiderült, hogy kimondottan olyan keresztezés céljából jött létre a faj, hogy az eredmény egy igazán strapabíró, ugyanakkor szelíd fajta legyen. Ehhez a nyugat-francia kikötővárosból, Marans-ból származó, vadon élő, árkon-bokron, mocsáron átgázoló tyúkokat keresztezték a hajókon Indiából valamint Indonéziából áthozott harci baromfikkal. Nálunk azóta ez egyébként alaposan igazolódott: egyetlen másik fajtájú tyúkunk sem képes olyan leleményes eszköztárral megküzdeni a finom falatokért, a szabadon lófrálásért vagy akár a játékért. Franciák, na!:) És bár nem kistestű fajta, eközben egyáltalán nem agresszívek, remek, kedélyes tyúkocskák lettek. A keltetésre megszerzett tojásokon látszott, hogy nagyjából milyen színskálán fognak majd mozogni a kikelő egyedek által tojt tojások. Ahogyan várható volt, kora télen el is indult a jércék tojóciklusa. A Marans tojások színes héjával kapcsolatban van (legalább) két igazi érdekesség. Vannak más fajták is, amelyek színes héjú tojásokat tojnak, de jellemzően – az Araucana tyúkok türkiz héja esetében pl. – maga a tojáshéj pigmentált, tehát eleve az adott színnel “készül” a héj a tyúk testében. Ugyanez igaz a klasszikus drapp színű tojások héjára is. Mindezekkel szemben a Marans tyúkok kloákájának végén egy kompakt fóliázóüzem működik:) A tojásaik héja a tojócsatornán végighaladva még hagyományos színű, csak közvetlenül a tojás megtojását megelőzően kerül rá a mély bordó színt adó vékony hártya. A diszkréció látszatát is nélkülözve lesben állva vártam az egyik első Marans tojást, hogy testközelből tanulmányozhassam a módszertant. És valóban: a néhány másodperces tojásról még le lehet választani a hártyát, és alatta a héj jó néhány árnyalattal világosabb színű alappal bír. Elképzelhető az is, hogy ennek a plusz hártyás megoldásnak szerepe is volt – van, hiszen gyakorlati előnyökkel is bír. A hártya extra védelemül szolgál a tojásnak pl. töréssel, szennyeződéssel szemben. Feltörni is nehezebb, mint a többi fajta tojást, ami konyhai használatkor kevésbé érdekes, de a francia lápi vidéken tojva és költve könnyen elképzelhető, hogy az evolúció és szelekció extra biztosítékaként alakult ki. Az alábbi fotókon látható, hogy ahogy megkapartam a barna réteget, az levált a héjról, alatta láttatva a világosabb színt: A másik izgalmas dolog az árnyalat. Tiszta sor, hogy...
Tovább
By Tyúk a városban on 2015. Júl. 29. in Egyéb |
Amióta elkezdtünk saját tojást „termelni” a kertünkben, megbizonyosodtunk, hogy két tojás nagyon ritkán egyforma. Ha a tojások egyformák, az valahogy nem természetes. A természetben nagyon ritka, hogy két bármi (vagy bárki) egyforma legyen. Ha a tyúkok szabadon élnek, szabadon járnak és szabadon kapirgálnak, képtelenség, hogy teljesen egyforma legyen az étrendjük. Meg lehet figyelni, hogy vannak tyúkok, akik zöldet ennének zölddel, és igaziból nagyon kevés takarmányt igényelnek. Van olyan, amelyik gabonaimádó – mindegy, hogy magok, dara vagy kenyérmaradék, csak gabona legyen. És persze vannak a fehérjefanatikusok, akik röptében kapkodják el a legyeket, akik kockáztatják a csípést egy-egy darázsért, és akik képesek 20 percet ásni a komposztban egy pajorért. Ahogy eltérő arányban vannak jelen a táplálékukban az egyes tápanyagcsoportok, így a tojásuk beltartalma sem egyezik meg tökéletesen. Ez még “bonyolódik” azzal, hogy nagy a szórás a korukat illetően, illetve hogy sokfélék, más-más fajtájúak. A kezdetektől tudtam, hogy a minél színesebb, eklektikusabb tojáskosár a cél. Kisebbtől a nagyobbig, hosszúkástól a gömbölyűig, rikító fehér héjútól a hagyományos tojáshéjszínűn át a különleges türkizig és gesztenyebarnáig – minél többféle és minél kevésbé szabályos, annál jobb! Tojástermelés során a legérettebb, legnagyobb női ivarsejt, azaz tojássárgája elindul a tyúk petefészkéből a petevezetéken át. Útja során először a fehérje épül fel köré, ezt követően a membránhártya, amely a tojásban alkalomadtán fejlődő embriót hivatott óvni, majd a “gyártósor” vége felé épül a membránnal borított tojás köré a kalciumban gazdag, szilárd héj. Onnantól számítva, hogy a sárgája megkezdni az útját, egy tojás “legyártása” kb. 23-30 órába telik. Ez a szám nagyban függ a napos órák számától, de emellett a tyúk étrendjétől és korától is. Ahogy megtojta a tyúk a tojást, a folyamat újraindul. És mivel a “gyártósor” él, így időről időre akkor előfordulnak a furcsa esetek. Amikor épp csak hogy tyúk lesz a jércéből, azaz ivaréretté válik és megkezdi tojások tojását, még gyakran nem tökéletes a folyamatvezérlés. Nálunk rendszeresen előfordul, hogy az ifjú hölgyek első tojásaiba még nem kerül sárgája, csak apró, a normál tojás méretéhez viszonyítva kb. harmadnyi méretű “tündértojások” sikerednek. Ennek nálunk a gyerekek nagyon szoktak örülni. Részint mert a tündértojás nagyon jól hangzik, aztán mert cuki apró tojások, harmadrészt pedig, mert a főtt tojás sárgáját nem eszik meg, és így lehet tömör tojásfehérjét enni. ...
Tovább
By Tyúk a városban on 2015. jún. 21. in Egyéb |
Mi – a szomszédokkal szembeni méltányosság jegyében – nem tartunk kakasokat. Ez azt jelenti, hogy a tojások, melyeket a tyúkjaink tojnak, nem ivarosak, terméketlenek. Érdekesség, de épp ezért szeretik a tojásainkat olyan ismerősök, akik lelkiismereti okokból vegetáriánusok. Őket megnyugvással tölti el, hogy nálunk olyan tojást kapnak, amelyet egyrészt boldog, szabadon tartott tyúkok tojtak, másrészt garantáltan nincs bennük embriókezdemény. (A nagyüzemi tojótyúkok közt sincs kakas, tehát azokban a tojásokban sincs embriókezdemény, de ott a tartási körülmények távol állnak a méltányostól.) A tyúkoknak a tojástermeléshez nincs szükségük kakasokra, sőt, a kakasok általi folyamatos „vegzálás” egyfajta stresszforrás a tyúkok számára, ami akár vissza is vetheti a tojáshozamot. Pedig a kakasok amúgy szórakoztatók is tudnak lenni. Hívogatják tojást tojni a tyúkokat, szimpátiából beülnek velük a tojódobozba, utána közösen ünneplik a megtojt tojást. A kakas keres a tyúkoknak dugikaját, és úriember módjára hagyja, hogy előbb a tyúkok egyenek, csak utána eszik ő. De akkor sokat. Az igazán harcias kakas simán elzavarja a macskát, akár kutyát is, és képes az élete árán is a tyúkudvar védelmére kelni. Minden tavasszal, amire a tyúkjaink elkotlanak, már tudom, milyen csibéket szeretnék velük keltetni, és ennek megfelelő forrásból „fogadunk örökbe” termékeny tojásokat. Leggyakrabban kistestű, tarka tanyasi mixre esik a választás, de mivel szeretjük a színes héjú tojásokat, így türkiz, gesztenyebarna, rikító fehér tojást tojó fajtát is szívesen keltetünk (de csakis kotlóssal). És amikor kikelnek, akkor mindig bizonyít a természet-matematikus: a kikelt csibék kb. fele mindig kakas. Mi négy éve keltetünk kotlós alatt, és érdekes, hogy az évek során a kilengés kiegyenlítődik. Tavaly sajnos 60% felett volt a kiskakasok aránya, idén nagyon menők vagyunk, 40% alatt lett. Szóval hiába nem „tartunk” kakasokat, ha kakasok „lesznek”. Egy kakasnál csak a több kakas rosszabb. Balhéznak, erőpróbáznak, több kakas egy udvar, több dudás egy csárda stb… Ráadásul a kakasok kb. kétszer annyit esznek mint a tyúkok, viszont (számunkra) nincs semmi hasznuk, hiszen a tyúkokat itt nem kell sem őrizni, sem terelgetni. Amikor a kakasok elérik az ivarérett kort (ez fajtától és tartási körülményektől függően akár egész korán, két hónapos koruk előtt is bekövetkezhet), onnantól balhéznak és nem mellesleg kukorékolnak. Minél korábban, minél gyakrabban, minél hangosabban. Mivel a kelési időszak jellemzően tavasztól nyár végéig tart, így egybeesik a nyitott ablaknál alvós és a versenyt...
Tovább
By Tyúk a városban on 2015. máj. 19. in Egyéb |
Idén áprilisban 3 tyúkunk ült el (lett kotlós). Név szerint Aranka, Bóbi és Mézi. Persze pont nem ugyanazok, akik az előző években (az idősebb hölgyek úgy tűnik, pihennek, de legalább tojnak). Nagy volt a meglepetés, mert ők nagyon fiatalok, még egyévesek sincsenek, máris rájuk jött az anyásodhatnék. Mindhárman nálunk keltek tavaly, kotlósok alatt. Bár a kotlási ösztön elsődlegesen örökített és nem tanult, mégis az a tapasztalatunk, hogy a kotlás kialakulásában van szerepe a tanulásnak is. Egyrészt ugyanazon a fajtán belül is valamivel nagyobb eséllyel kotlik el az a tyúk, amely maga is kotlós alatt kelt, mint amelyik keltetőgépben. Illetve az is megfigyelhető, hogy a kotlási láz „ragályos”, egymást is kotlásra ösztönzik. Mivel idén a szokásostól eltérő színű tojásokat tojó fajokat szeretnénk szaporítani, így ennek megfelelően rakosgattunk termékeny tojásokat az anyajelöltek alá. Aranka kezdte a sort. Ő a nyugat-francia kikötővárosból, Marans-ból származó, a helyi vadon élő tyúkok, és hajókon Indiából valamint Indonéziából áthozott harci tyúkok keresztezéséből született faj tojásain ült. Ez a fajta strapabíró, élvezi a szabadtartást, de szelíd, és szép színes tojásokat tojik. Pont nekünk való. Aranka után ült el Bóbi és Mézi. Ők jó barátnők, nem-kotlós korukban is együtt lófráltak, és napra pontosan egyszerre kotlottak el, sőt, nem is külön-külön dobozban, hanem ketten egyben, közösen. Ha már ők így akarták, beszálltunk mi is a szárnyas co-parenting kísérletbe. Ugyanolyan fajta, eredetileg Olaszországból származó, kecses, hófehér tojást tojó fajta, a Leghorn (avagy livornoi) tojásokat tettünk alájuk. Ez egy nagyon jól tojó fajta, meg nálunk most amúgy is sok a sötét színű tyúk, jól fognak mutatni a hófehér tollazatukkal a bandában. Félidő környékén át szoktuk világítani a tojásokat egy nagy teljesítményű elemlámpával (amikor azt nem találjuk, akkor macera árán okostelefon-lámpával), hogy kiderüljön, zajlik -e benne szépen az embrió fejlődése. Ez megunhatatlanul szép élmény, látni, ahogy a pár centis csibekezdemény ficánkol a tojásban, reagál hőre, hangra, mozgatásra. Aranka csibéi anyák napján keltek, a tandemanyáké tíz nappal utánuk. Nálunk az a szokás, hogy amikor kikelnek a kiscsibék, akkor egy nagyméretű nyúlketrecben néhány napra bevisszük a lakásba a mamát és a csibéket. Ennek semmi tudományos oka nincs, egyszerűen annyira helyesek, hogy ki akarjuk élvezni a nézegetésüket. Aztán 1-2 nap múltán amúgy is kevés már nekik a tér, úgyhogy mennek ki a nagy kifutóból szeparált...
Tovább
By Tyúk a városban on 2015. máj. 4. in Egyéb |
A legelső évben, amikor Budán tyúktartásba fogtunk, nagyon szívtam a fogamat, amiért az egyik legjobban tojó tyúkom kotlani kezdett. Olyannyira, hogy el is cseréltem. De amit cserébe elhoztam egy kedves ismerős gazdaságából, mit ad ég, az is elkotlott. Egész nyáron küzdöttem, kipróbáltam minden szóbeszéd-, (ál)tudomány- és babonaalapú praktikát, de hiába. Sehogy se tudtam visszafordítani a folyamatot. A második tavasszal is beköszöntött a kotlás (egyébként ugyanannál a tyúknál), de okulva az előző évi cirkuszból, már úgy voltunk vele: ha úgyse lehet tenni ellene, akkor használjuk ki! Mivel nálunk nincs kakas, így a mi tyúkjaink tojásai nem termékenyek. Hoztunk hát egy ökogazdaságból alá ivaros tojásokat. 21 nap ilyenkor nagyon hosszú idő… Félidőtájban nem bírtam türelemmel, meglámpáztuk a tojásokat. Elképesztő élmény volt életünkben először látni az erekkel sűrűn behálózott tojást, benne az izgő-mozgó csibeembrióval. És azóta sincs ez másként. Minden tavasszal, ahogy eltűnnek a fagyok, elülnek a kotlósok. 21 nap izgatott várakozás után pedig megérkezik az utánpótlás. Van, amikor szándékosan nagyon vegyes csapatot keltetünk, és van, amikor kimondottan egy-egy fajtát. De hála a kotlósok kitartásának, minden évben érkezik a csipogó frissítés, így idén is. Az idei ifjoncok cseperedését már itt fogjuk dokumentálni –...
Tovább
Legutóbbi hozzászólások