Akinek nem volt dolga még testközelben tyúkokkal, nem is hinné, mennyire szórakoztató lények. Ahogy nincs két teljesen egyforma külsejű példány, úgy mindegyikük jelleme is eltér. A csibéknek párnapos koruktól fogva más és más habitusuk figyelhető meg. Van köztük félénkebb, lustább, kíváncsibb, felfedezőbb. Felnőve is teljesen eltérő a természetük, az ízeket illetően az ízlésük is, sőt a hideg- és melegtűrő képességük is.

Finom falatokkal könnyen kézhez szoktathatók, és igazi házi kedvencekké képesek válni. Nagyon gyerekbarát jószágok, kitűnően bírják az apró gyerekkezek gyömöszölését is. A tyúkok egymást közt rangsort alakítanak ki, de a „vezértyúk” részéről sem mutatkozik meg agresszió a gyerekek felé.

A „tyúkeszű” jelzőt némileg meghazudtolva meglepően hatékonyan taníthatók. Emlékeznek útvonalakra, szokásokra, emberekre. Kialakult szokásaikhoz erősen ragaszkodnak. Határozottan képesek kötődni nemcsak egymáshoz, de az őket körülvevő emberekhez is.

A szabadon tartott tyúkokból olykor előtör a ragadozóösztön, és macskákat megszégyenítő elszántsággal fognak (és esznek) egeret.

A tyúkok kisebb hányadára lehet jellemző a tavasz korai jeleitől az ősz beköszöntéig a kotlás. Vannak tyúkfajták, melyek esetében gyakoribb a kotlás, és vannak, melyek esetében kevésbé jellemző. A kotlást alapvetően hormonszint-változás befolyásolja. A tyúkok nagyobbik része soha nem fog kotlani, ez afféle rendeltetett áldás vagy átok. Vannak ugyan praktikák, melyekkel a kotlás megszakítható, de ezek egyrészt a kotlási ciklus első néhány napján hatékonyak csak, másrészt az a tyúk, amelyiknek kotlani „kell”, kotlani is fog, legfeljebb nem akkor és nem úgy. Vannak a kisebb és nagyobb kotlási valószínűséggel bíró fajták, és vannak olyan praktikás is, melyek segítségével a kotlási hajlam elősegíthető. A kotlási hajlam megjelenése és kakas jelenléte között nincs összefüggés. Az a tyúk, amelyikben erős a kotlási hajlam, kotlik akkor is, ha sosem volt dolga kakassal, azaz nem termékenyek a tojásai.

Kotláskor a tyúk testhője felmelegszik, nem tojik tojást, mert kelteni szeretne. Melléről gyakran levedli vagy letépkedi a tollat, ezzel is készülve arra, hogy optimálisan tudjon hőt leadni a tojások, majd a kiscsibék melegen tartásához. Fészket épít vagy választ, és kitartóan ül a fészken. Rendszerint ha rájön a kotlás, ücsörög akkor is, ha van benne tojás, és akkor is, ha épp nincs. A kotló tyúk természete megváltozik: ha közelítünk felé, tollait felborzolja, jellegzetes “riasztóhangot” ad. Legfeljebb napi egyszeri csipegetésre, vízivásra, ürítésre hajlandó elhagyni a fészket. Energiája túlnyomó részét a magas hőmérséklet fenntartására fordítja. Ha engedjük neki (teszünk alá kakas által megtermékenyített, ivaros tojásokat), akkor 21 nap múltán érkeznek a kiscsibék. A kotlós által keltett csibékkel elérhető élelem biztosításán túl semmi dolgunk sincs, a mama teljes körűen gondjukat viseli.